Ha én valakit imádok és fénylő alakja messiásként lebeg az árnyaktól ködös távoli messzeségben, akkor az a Török Ferenc és az ő munkássága. Amit ő csinál, az egy hozzáállás a dolgokhoz, az egy alaposság, az egy felkészülés, az egy igényes munka. Ki szarakodik manapság azzal, hogy a játékfilmjének elkészítése előtt dokumentumfilmet forgasson a felkészülés és kellő elmélyülés jegyében az adott filmje témájában? Hát a Török Feri igen és ez nagyon tiszteletreméltó, nagy dolog.
Szerintem a filmjei a legjobbak a világon és ha valakinek még nem is tetszik, mert miért tetszene mindenkinek, akkor se ragaszthatja rá az emberfia az igénytelen, felszínes és ügyetlen jelzőket, mind ami magát a sztorit, illetve a technikai kivitelezést illeti. Abszolút érezni a filmjein, hogy ez az ember tudja mit akar elmondani és el is mondja, át is adja. Itt van akkor a "Szezon" mindjárt. Megnéztem, mármint az első húsz percét, akkor bealudtam két percre és így tovább, és így tovább. Mondtam barátnőmnek, hogy nah, ennél unalmasabb filmet én bazmeg még soha... nem szól semmiről, senki nem jut előrébb, dögunalom az egész, kivéve a kocsifelgyújtást, mert az állat volt, de hogy azért így, nem tudom, vontatott volt azért ez. Aszondja erre Rézi, hogy de volt náluk bent SZFÉ-n a Török Feri és elmondta nekik szépen, hogy itt nem akart ő karakterfejlődést és semmi ilyesmit, csak átadni egy fílinget. Hát mondom az nagyon jó, el is aludtam azon a nagy fílingen. De mindvégig zavarban voltam, mert igazából nagyon nem értettem a filmet, ugyanis már akkor láttam, hogy ez a film mind képileg, mind történetvezetésileg meg van komponálva, meg van szerkesztve.
De ez még mind semmi!
Mert öcsém, ami már akkor feltűnt, de gyarló elmém a megfelelő dicsfénnyel még nem övezhette az unalmasnak talált sztori miatt, az a következő tény volt: a színészek, bazmeg, úgy beszéltek/viselkedtek, ahogy a helyszín és a körülményeik megkövetelték, a színészek, bakker, jók voltak! Ez azért nagy eredmény, mert ha valamit nehéz eljátszani, akkor olyan embert, aki érzéketlen a művészet gyümölcsei iránt, magyarán a suttyó vidékit, a kelenföldi késelőst vagy a börtönviselt pitit. Többek között. Mert ahhoz nem elég, hogy tehetséges vagy, nem elég, hogy kijártad a színész-szakot, ahhoz Új-Pesten kell bicózni kontrással és öklözni néhanapján, ha érdekellentétek lépnek föl a bandában. De hát, kérem, Nagy Zsolt és Nagy Ervin! Dörzsölt csávók, igazi keményvágású férfiak(at is el tudnak játszani, ha a helyzet úgy követeli)! Ez egy válogatás, ez egy színészvezetés, ami itt történt. Ezt hiányolom én a magyar filmekből nagyon-nagyon. A hiteles arcokat, a szerep mögé kukkantó, háttérmunkát elvégző színészeket. Tudom, igen, olvasom az interjúkat, tudom, hogy elvileg mindenki iszonyat hajnali traccspartikat folytat le forgatás alatt a rendezővel, amiben a következő napi alakítás apró mementóit árnyalják fáradhatatlanul, de akkor valamit nem jól csinálnak, mert a Nagy Zsolt miért tud akkor bármit eljátszani például? Vagy akkor ez hogy van? Értetek engem?
Ami másik nagyon fontos, hogy létező dologról szól az egész, tehát úgy nézel meg egy jó színészekkel teletuszkolt filmet, hogy közben kapsz egy dózist a nyomasztó magyar valóság egyik szeletéből.
Szóval nekem utólag, napokig (komolyan!) gondolkodva a filmen, tetszett meg, de akkor meg már nagyon. Megnéztem az "Overnight"-ot és arról is ugyanezt tudom elmondani. Az arcok az irodában, a nyelvezetük, a szövegek amiket és ahogyan mondanak, abszolút elhiszem róluk, hogy ezek brókerek, és még csak futólag sem jut eszembe a színészeket nézve/hallgatva egy "Barátok közt"-es jelenet a lépcsőházban. Ami azért eredmény. De én ezt nem is magyar viszonylatban méltatom, jézusom, persze, hogy ezek ma a legjobb magyar filmek, ez nem is téma, mert az ember nagyon sokszor betuszkolja még magának, hogy "ahhoz képest, hogy magyar", de nem, ez abszolút király. És nem csak a "Szezon", hanem a többi Török film is, a "Koccanás" meg tényleg zseniális lehet, arról csak trailert láttam.
Szóval, öcsém, nézd meg a "Szezon"-t, mert:
- Hiteles, élő karaktereket látsz, jó színészeket, plusz flash, hogy magyarok.
- Ez az, ami tényleg real és ami tényleg mély, mégsincs benne kamerarángatás és sötét fényelés.
- Mondom, átjön egy igazi hangulat, aminek még dokumentarista értéke is van, nem öncélú, művészkedős "kiüresedünk filmenként pár millás gázsiért"-szarság, hanem elgondolkodtató műalkotásról beszélünk.
Ne nézd meg, ha nem bírod:
- A lassú tempót.
- A vidéki suttyók látványát.
- A vidéki suttyókat pincérkedését nézni pár óráig.
- Az olyan filmeket, amiben nem szerepel 1. Csányi Sándor, 2. Kapa, 3. Fenyő Iván
